Lélek és szellem

        Lélekről és szellemről élete folyamán legalább egyszer mindenki hallott, dehogy valójában mit is fed e két fogalom csak nagyon kevesek tudják.

      A következő sorok megpróbálnak meghatározást adni e két terminusra, nem veszítve szem elől azt a tényt, hogy évszázadok, évezredek folyamán mindenki megpróbálta behatárolni e két fogalom jelentését, jellemzőit.

      Kiindulópontként szeretném tisztázni a következőket:

1. amióta ember él a Földön, létezik vallás: mindig hittünk a rajtunk kívül állóban, a megmagyarázhatatlanban (mégha először ez csak a villám volt, majd később a villám okozta tűz-- így született meg a tűz istene);

2. nem szükségszerűen vallásos álláspontot közvetítek, de mindenképp tudományosat (még akkor is, ha sokan a lélektant áltudománynak, pszeudotudománynak tartják-- erről bővebben a bemutatkozásban beszélek);

3. célom, hogy rámutassak a két kifejezés értelem tartományára, és kiemelem, hogy mennyi lehet valós, és mennyi a beleképzelt;

4. néhány fiatal kíváncsiságát is ki szeretném elégíteni, hátha e sorokat olvasva válaszokat kapnak olyan kérdésekre, melyeket nem mertek föltenni, vagy talán még maguknak sem megfogalmazni;

5. szeretnék alapot adni olyan fogalmak közötti megkülönböztetésre, mely rámutat a pszichikum- lélek- szellem közötti különbségekre és hasonlóságokra, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a ma alkalmazott tankönyvek és lélektani összefoglalók messze elkerülik e témát, régi módszernek hódolva, mely szerint, ha a problémát szőnyeg alá söpörtük, nem kutatjuk, nem feszegetjük, akkor az nem is létezik.

    Hogy miért ez a látszólagos hanyag, nem- törődöm viszonyulás? Nem is olyan sok ideje a vallás mentes és ateista álláspontok az állam eszmei tartalmának, ún. doktrínájának számított. Ez maga után vonta bizonyos, ma a tudományos vívmányok korában, megengedhetetlen hiedelmek terjedését. Így történhetik meg az a tény, hogy magukat nem- vallásosnak(!) mondó emberek, kik közül sokan felsőfokú (egyetemi) képesítéssel rendelkeznek, hisznek a rontásban, jóslásban stb. (nem szórakozás szinten, buliban- összejöveteleken, hanem elvből), és ezeket nem csak hagyomány- kutató tevékenységek tárgyaként kezelik, hanem meggyőződésként. Azon pedig el lehet vitatkozgatni, hogy vallás- helyettesítő szerepet tölt- e be vagy csak világnézet. A tény, hogy nagyon elterjedt, és nem csak kül- és belföldi adók sugároznak jós adásokat, de már a Parlamentet is szenteltvízzel szórják, lila lángocskákat vélnek látni az elnökjelöltek körül, melyeknek befolyása lehet a választások kimenetelére (sic!). 

     Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy jóslás mióta ember van a Földön létezett, mert mindig szerettük előre kifürkészni a jövőt, szerettük megtudni cselekedeteink kimenetelét. Jósok megkérdezése nélkül nem indultak hadba, nem folytattak fontos politikai tárgyalásokat. Véleményem szerint ma, azért már ismeretesek olyan előrejelző (ún. anticipatív) technikák, melyek talán(?!) túlmutatnak a kártyavetésen.

      Na, de eléggé eltértünk az eredeti problémától, és szeretnék visszakanyarodni rá.

       Ha az Akadémiai Értelmező Szótárt forgatjuk (617. o. és 933. o.), a következőkre bukkanunk:

Lélek  több értelmű szó, melynek jelentései a következők:

1. vallásos értelem: "Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független, anyagtalan hordozója.

           Kileheli lelkét: meghal.

           Képzeletbeli, test nélküli lény."

2. "Az emlékezés, képzelet, értelem stb. folyamatainak összefüggő egésze, az ember belső valósága.

      Az ember érzelemvilága.

      Akaraterő, bátorság."(saját megjegyzés: lélekjelenlét, hidegvér váratlan, súlyos helyzetekben.)

      "Lelkiismeret.

       Bensőséges (művészi) átélés."

3. "Valamilyen tulajdonságokkal rendelkező ember.

         kissé népiesen Lelkem: kedveskedő, néha leereszkedő megszólítás.

         hivatalosan Személy.

         tagadó kifejezésekben: Egy árva vagy teremtett lélek sem: senki sem."

4. "Valaminek éltető eleme, legfontosabb tagja, része." (saját megjegyzés: a dolgok lelke, a buli, az összejövetel lelke, a társaság lelke.)

5. "népies: A toll lelke: a toll gerincének üregében levő hártya.

6. Zene: Vonós hangszer belsejében a fedőlap és hátlap közé feszített pálcika.

     Szólás(mód): lelke rajta: viselje ő az erkölcsi felelősséget érte, (már csak) hálni jár belé a lélek: nagyon beteg, kiteszi a lelkét valakiért, valamiért: minden tőle telhetőt megtesz érte, a lelkére beszél valakinek: igyekszik meggyőzni, jobb belátásra bírni valakit."

 

Szellem szintén több értelmű szó, melynek jelentés-tartománya a következő:

1. "Filozófiai és vallásos értelem: A tapasztalati világtól, az anyagtól független, elsődleges, magasabb rendű létező.

2. Vallásos értelem: Halott lelke, illetőleg az a megjelenési forma, melyben a halott visszatér(íthető).

     Test nélkülinek, természetfölöttinek elképzelt lény.

3. Az alkotó tudat, gondolkodás.

     Kiváló szellemi tulajdonságokkal fölvértezett ember.

     Kor- vagy közszellem.

4. Valaminek, különösen valamely rendszernek a belső tartalma, lényege.

5. Valamely érzület, magatartás sajátos jellege, megnyilatkozási módja, hatóereje.

    Valamely tevékenységre való készség.

6. Szellemesség (két értelmű szó: 1. az a tulajdonság, hogy valaki, valami szellemes-- éles elméjű és mulattatóan ötletes beszédű/ Ilyen személytől származó--, 2. Szellemes megnyilatkozás, ötlet, tréfa)."

 

     Sajnos, a pszichikum kifejezés szintén több értelmű, de idegen eredetű szó, görög- latin --nem mintha a többi nem lenne az--, ezért csak az Idegen szavak szótárában található a magyarázata (196 o.):

"1. a gondolkozás és a lelki élet képessége, ténye, a lelki jelenségek összessége,

  2. lelki (pszichikai) tény, mozzanat."

 

   Szóeredettani (etimológiai) elemzés

      Lélek: általában több eredetű szóként tartják nyilván. A héber ruah, a görög pneuma és a latin anima szavakból eredeztetik. Az érdekesség az, hogy a sokat hangoztatott, sőt használt, Pszüché fogalomnak csak a második értelme. Pszüché, szabad fordításban görög nyelvből, lepkét, pillangót jelent. Második számú értelme pedig görög istennőre vonatkozik, ki a mitológiában az emberi lélek megszemélyesítője. Ha jövendőbeli férjével együtt, Érosszal, magyarázzuk, rájövünk, hogy a test és lélek kapcsolatának szimbólumai. Természetesen Pszüché az ikonográfiában is fellelhető, de Antonio Canova szoborban is megörökíti. Jelentéséről pedig könyveket írtak. 

 

      Szellem: általában a latin spiritus szóból származtatják. Vallásos értelme a következő: olyan élő személy, akinek értelme, fantáziája és akarata van, de teste nincs. Itt az élő személy, szabadakarattal és értelemmel rendelkező egyedi létező. Magyar szinonímiái a fő és a lélek.

 

       Pszichikum: etimológiai szempontból általában megegyezik a lélek fogalmának görög nyelvű eredetével (lásd fennebb). Jelentése: lelki jelenségek összessége (Idegen Szavak Gyűjteményének magyarázata). Más jelentései: lélek, lelkivilág, lelkület (Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára nyomán).

 

 Elmélkedések

      Mint láthatjuk e három szó  értelme nagyon közel áll egymáshoz, ezért sokan rokonértelműekként használják. Sőt mi több --ma olvastam az interneten-- a lélek meghatározásait  a szellem definíciójaként népszerűsítik.          Ez azért lehet enyhén tudománytalan, mivel megváltoztatja a szavak értelmének szféráját. Na, meg aztán nem az a célunk, hogy nyelvújítók legyünk, hanem csak az, hogy több- kevesebb sikerrel, de helyesen különböztessünk meg és használjunk fogalmakat.  Olyan lehetőségeket kell keresnünk és lehetőleg találnunk is, hogy az értelmi szférákat érintetlenül megőrizzük.

        A második probléma, ami foglalkoztat, az az, hogy: az embernek van lelke, szelleme és pszichikuma is. Ezek között vajon létezik- e valamilyen határ, létezhet- e az egyik a másik nélkül. Ha csak a meghatározásokat nézzük, akkor azt sejtjük: igen.

  

         A harmadik probléma megint nyelvészeti természetű. Ha föllapozzuk az 1891- ből ránk maradt Magyar Nyelvtörténeti Szótárt és az Etimológiai Szótárt 2006-ból, a következőket olvashatjuk:

  Szellem (1808) Kazinczy Ferencz alkotása, a szél, levegőmozgás főnév szellő származékából, a képzőnek felfogott -em szóvéggel, jellem. E szóval az elavulóban levő és csúnyának tartott szellet 'szellem' főnevet próbálta helyettesíteni. Származékai: szellemes (1823), szellemtelen (1838), szellemiség (1838), szellemeskedik (1890).

  A szellem magyar rokonértelmű szava a fő és a lélek.

 

  A fő- t (kb. 1138) kutatva rájövünk, hogy kétértelmű szó. Első értelme a főz, forral, megfő (ITT: KAMASSZÁ ÉRIK ÉRTELEMBEN IS). Származékai: főz (1416 u.), főzet (1416 u.), főzelék (1527), fövetlen (1531), főtlen (1590), főzőcske (1896). A második értelme (1138?, 1416 u.) a fej, fő alakváltozatából melléknevesült. Keletkezésének alapja a fej, mint a legfelül elhelyezkedő testrész kitüntettsége. Igy keletkezett a 'legfelső rész' jelentése e szónak. Innen szokták levezetni a többi elvontabb jelentést is.

     ELMÉLKEDÉSEK (FOLYTATÁS)

     Ez három oknál fogva érdekes: az első, hogy viszonylag új keletű szóval állunk szemben, a második, hogy belőle származtatják a jellemet, a harmadik pedig maga a levegő szó, mely a filozófiában (bölcseletben) rengeteget használt őselemekre vagy alapelemekre (tűz, víz, levegő, föld-- melyeket később a fémmel, szellővel, fuvallattal egészítettek ki) enged gondolni. 

    Lélek (XII. század vége)   finn-ugor kori szó, magyar képzéssel. A vogul lel, a zürjén lol (ENNEK VAN SZELLEM ÉRTELME IS), a finn löyly, a lapp liew'la, a finnugor less, mind- mind lelket jelentenek. Persze van más értelmük is, mint a lehelet, lélegzet, pára, gőz stb. , de ezek értelme mind- mind a levegő körül forog.  1075-ből maradtak ránk a Lél és Lehel tulajdonnevek. Származékai: lelkes (1372 u.), lelketlen (1527). Ezen szavak mai köznyelvi jelentései a nyelvújítás korától ismertek (1804, illetve 1813). Későbbi származék a lelkész (1791) és a lelkizik (1972).

   A lelkiismeret összetett szavunk pedig 1512-ből való (lelki ismereti, lelke ismerete szószerkezetekből ered), melynek a régi lélekismeret (1636) változata is ismert, ezen formája azonban, nem  gyökerezett meg nyelvünkben. 

 

 

    

Oldal: Lélek és szellem
LÉLEK ÉS TUDOMÁNY - © 2008 - 2024 - lelek-tudomany.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat